Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Szociális és Jogi Osztály
Dr. Lakatos Hedvig
Főosztályvezető-helyettes

 

A véleményezésre megküldött kormányrendelet módosítások nem tartoznak szorosan a megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörébe. A problémakörrel inkább a városi és a települési önkormányzatok - mint illetékes első fokú hatóságok - találkoznak. Ezen önkormányzatok feladatkörébe tartozik az óvodák fenntartása, a gyámhivatalok működtetése. Ez utóbbiak járnak el a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők gyámjának kijelölésével, felmentésével, illetve az örökbefogadás engedélyezésével.

Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük:

 

I. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.)módosításához.

 

Óvodáztatási támogatás
Jó szándékú kezdeményezésnek tartjuk, hogy óvodáztatási támogatásban részesüljön az a halmozottan hátrányos helyzetű szülő, aki a gyermekét óvodaköteles kor előtt beíratja és legalább 3 hónapig rendszeresen járatja az óvodába.
A megvalósítással kapcsolatban azonban vannak aggályaink:
­ Mi történik a magasabb összegű (20 000 Ft) támogatással, ha a szülő 3 hónap után kiveszi a gyermekét? Terhel-e valakit (önkormányzat, szülő) visszafizetési kötelezettség - ha igen azt ki és hogyan hajtja végre - vagy csupán annyi történik, hogy nem lesz jogosult az alacsonyabb összegű (10 000 Ft) támogatásra?
­ A cél nyilvánvalóan a célcsoport hátrányainak csökkentése, beilleszkedésük segítése. A halmozott hátrányos helyzetű „státusz" ugyanakkor egyfajta stigmához vezet. (Volt időszak, amikor ilyen bejegyzés állt a naplóban a gyermek neve mellett, de az nem segítette az integrációjukat, ellenkezőleg.)
­ A hátrányos helyzet megállapításához a szülőnek nyilatkoznia kell arról, hogy gyermeke hároméves koráig legfeljebb 8. évfolyamot fejezte be sikeresen. Mire is ösztönözzük a szülőt?
­ Az önkormányzat rendelkezhet úgy, hogy a támogatást természetben nyújtja a szülőnek. Feltételezhető, hogy az érintett szülők leginkább a támogatás ezen formájában részesülnek majd. Nem lenne egyszerűbb, ha egyből az óvoda illetve az önkormányzat részesülne támogatásban?
­ A támogatással megduplázódhat az óvodások száma. Van-e elegendő óvodai férőhely?

 

Kapcsolattartás
Helyesnek tartjuk, hogy a gyermek érdekét veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény esetén a kapcsolattartás - igaz, hogy csak kivételesen indokolt esetben, de legalább már - megvonhatóvá válik. Hasonlóképpen üdvözlendő, a módosítás azon része, mely szerint a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt kényszerintézkedés időtartama alatt szünetel a kapcsolattartás joga.

 

Örökbefogadás
Egyszerűsítené a bürokratikus ügymenetet, ha a jövőben nem kellene határozattal ismételten kihelyezni azon gyermekeket, akiket az őt örökbe fogadni szándékozó már egy éve nevel. Az örökbefogadó ezen idő alatt már bizonyíthatta az alkalmasságát.

Ideiglenes hatályú elhelyezés
A hatályos Gyer 97. § (2) bekezdése jelenleg arról rendelkezik, hogy az elrendelő határozatról értesíteni kell a különélő szülőt. A módosítás most „végzésről" szóló kötelezettséget határoz meg a különélő szülő és a gyermekjogi képviselő értesítésére. A hatósági döntés jelenleg végig határozati formáról szól, a módosítás ezzel szemben végzést ír, ami véleményünk szerint zavaró.

Végszámadás
A hatályos Gyer. 105/A. § (7) bekezdése jelenleg a felmentett gyám végszámadásán alapuló vagyonátadást is a határozat kötelező elemévé teszi, amit fontosnak tartunk az esetleges visszaélések megelőzése szempontjából. A gyámhivatal teljes kontroll alatt csupán abban az esetben tartja a gyermekek vagyonának gyarapodását, ha arra a gyámi fenntartásos számla terhére ad engedélyt. Arról, hogy a felmentett gyám a vagyont teljes terjedelemben ténylegesen átadja-e, a jelenlegi módosítás okán nem lesz rálátása. A végszámadás megtételére adandó 15 napos határidőt azonban helyesnek tartjuk.

Éves számadás
Több mint 1400 férőhelyes nevelőszülői hálózat fenntartójaként örömmel fogadjuk a Gyer. 159. § (1) bekezdésének módosítását, mely szerint a gyámságot viselő nevelőszülő nem köteles éves számadásra, ha a nevelésbe vett gyermek nem rendelkezik vagyonnal, és utána csak családi pótlékot folyósítanak. Szükségét érezzük ugyanakkor a működtető ellenőrzési jogosítványai feltételrendszerének megerősítését (gyámi gondozói tanácsadók, nevelőszülői tanácsadók).

Továbbra is az a véleményünk, hogy a bizonylat nélkül elfogadható élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek a gyermekvédelmi szakellátásban élők esetében visszaélésre ad okot, nem biztos, hogy helyénvaló figyelembe véve azt a körülményt, hogy az intézmények teljes körű ellátást biztosítanak számukra.

 

II. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezéséről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

 

Titkolt terhesség
Jónak tartjuk, hogy a módosítás eredményeként az áldott állapotban lévő nő döntheti el, hogy kinek szeretné elmondani, ki elől szeretné eltitkolni a terhességét. Gondoskodni szükséges a titok megőrzéséről, hogy arról ne értesüljön illetéktelen személy.

 

Illetékesség
Helyesnek tartjuk a Gyár. 23. §-ának új (10.) bekezdéssel történő kiegészítését, ezáltal a nevelésbe vett gyermek esetében az örökbefogadását engedélyező és a végszámadást elfogadó hatóság egyező, továbbá, hogy értesítenie kell az örökbefogadó szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalt a vagyonnal rendelkező gyermekről és a vagyonáról.

A tervezett módosítást szükségesnek és összességében jónak tartjuk.
Bízunk abban, hogy a fenti észrevételek segítséget nyújtanak az előterjesztés elkészítésében.

Miskolc, 2008. október 14.

 

Tisztelettel:

 

Dr. Jakó Ildikó
A MÖOSZ Egészségügyi és Szociális Munkabizottságának
elnöke

 

Szólj hozzá a fórumon!

MÖOSZ Online - Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége