Oktatási és Kulturális Minisztérium
Igazgatási Főosztály
Összefoglaló: célként határozza meg a munkaanyag az „Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak átgondolt tervezését, mely lehetőséget ad az egész életen át történő tanulás feltételeinek megteremtésére, a pedagógiai szakmai megújulás, kultúraváltás folyamatának felgyorsítására."

Tartalmi kérdések:
Önképzés: „a hétévenkénti továbbképzés maximum 30%-a teljesíthető önképzéssel."
Ezt magasabb százalékban is meghatározhatná a tervezet, hiszen a személyes tapasztalás, a konkrét, célirányos az adott helyi közösség (iskolán belüli és iskolán kívüli) igényeihez igazított továbbképzés formáját, tartalmát, időigényét a helyszínen tanító pedagógus tudja a leginkább meghatározni.

„A pedagógus-továbbképzés maximum 50 %-a teljesíthető az ÚMFT és a TÁMOP programban résztvevők tapasztalatainak továbbadásával." Az előterjesztés szerint: „a fejlesztési programokban érintett intézmények tanulószervezetként funkcionálnak. Ha a tapasztalatot átadó és a tapasztalatot átvevő intézmény pedagógusainak 70%-a részt vesz a programokon, akkor a hétévenkénti továbbképzés teljes egészében teljesíthető ezen a módon."

Ez pozitív diszkriminációt valósít meg, a programok módszereinek, oktatási anyagainak javára. A pedagógusokat eltereli más hasznos, kreatív tapasztalatok megismerésének irányából, hiszen így egyszerűbben felelhetnek meg a törvényi előírásnak.

Új elem a tervezetben, hogy a pedagógus, „feltéve, hogy a nevelő és oktató munkáját több mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, a Korm. rendeletben foglalt kedvezményekre, juttatásokra csak akkor tarthat igényt, ha meghatározott szakmai megújító képzésben vesz részt."

Ez a feltétel nem veszi figyelembe a megelőző időszak önképzési folyamatát, a tapasztalatcserék, hospitálások egyéb szakmai ismeretbővítési lehetőségek kihasználásának meglétét, az egyéb körülményeket. A további juttatások megszerzéséhez kikényszeríti az elvárásnak megfelelő képzésben való részvételt. A vezetői juttatások, kedvezmények igénybe vételéhez szintén a speciális továbbképzésekben való részvételt kapcsolja a tervezet.

2. A továbbképzések szervezése
A munkaanyag szerint „a továbbképzési jegyzék elektronikus formában lesz elérhető az eddigi papíralapú megjelenés helyett."
A tervezet nem veszi figyelembe a hátrányos helyzetű településeken oktató pedagógusok lehetőségeit.

„Az oktatási és kulturális miniszter számára lehetővé kell tenni, hogy a mindenkori tanév rendjéről szóló rendeletben egyes szakmai feladatok ellátásához - a források biztosítása mellett - továbbképzéseket írjon elő,..."
A tervezet ez által lehetőséget adna a közvetlen, centralizált beavatkozáshoz a továbbképzések szervezésénél, a továbbképzési területek meghatározásánál, - különös tekintettel arra, hogy a képzések költségeinek fedezetét is mindjárt hozzárendeli a tervezet - kizárólag csak a statisztikai adatokat véve alapul, figyelmen kívül hagyva az oktató- nevelő pedagógus prioritásait, a szülői közvetlen igényeket a területi társadalmi sajátosságokból következően, az iskola, az oktatással, neveléssel foglalkozó intézmény egyéni igényeit, a pedagógus és a társadalmi szervezetek véleményét.
Az akkreditációs eljárások egyszerűsítése üdvözölendő.

3. A továbbképzések ellenőrzése
„A fenntartó ellenőrzési tevékenysége erősödik."
Ez a jogosítvány olyan fenntartók esetében fogadható el, amelyek közoktatási szakmai apparátussal rendelkeznek. A legtöbb önkormányzatnál azonban ez nincs így, ez a rendelkezés olyan embereknek adna közoktatási szakmai jogosítványt, akik erre szakmailag nem képzettek. Ez is a pedagógusok tekintélyét rombolná tovább. Az ellenőrzés szerintem is fontos, de mindig szakavatott kézbe kell kerüljön (például: Oktatási Hivatal). Ugyanennek következménye, hogy nem a fenntartó tud gondoskodni arról, hogy a továbbképzési program és a beiskolázási terv összhangban legyen az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedésekkel. Ezt a jogosítványt és egyben kötelezettséget az intézményvezetőnek kellene kapnia.

5. Várható szakmai hatások
A munkaanyag szerint többek között „a pedagógus társadalom igényei alapján működő pedagógus-továbbképzési rendszer" működtetését várják az új Korm rendelet életbe lépésétől.
Ennek ellentmond a kötelező, a miniszter által elrendelt továbbképzések bevezetésének tervezése.

6. Várható gazdasági hatások
„A tervezett intézkedésnek nincs közvetlen gazdasági hatása."
A képzettebb és képzetlenebb pedagógusok mozgása miatt közvetlen gazdasági hatása is van, a közvetlen miniszteri beavatkozás a képzések elrendelésébe is ezt hivatott befolyásolni, a képzési területek meghatározásával bizonyos gazdasági területekhez kötődő képzések preferálása történhet.

7. Várható társadalmi hatások
Kizárólag képzéssel nem érhető el a tanári szakma tekintélyének helyreállítása, össztársadalmi szinten kell megoldást találni.
1.§ (2)
Meghatározza az intézményvezetők részére, a továbbképzési időszak alatt mi alapján, milyen dokumentumok figyelembe vételével kell, hogy elkészítse a képzési-programot.
(8) ellenőrzési kötelezettséget ír elő a fenntartó számára.

Az 1. § (10) (kiegészítés)
-„a nevelőtestület értékeli a képzési időszakot, az értékelést megküldi a fenntartónak."
Ez segíti a fenntartó munkáját.

2. § (3)
Támogatandó, hogy ha a pedagógus teljesítmény értékelése alapján szükséges az igazgató szakmai megújító képzést tarthat szükségesnek. Egyebekben a juttatások megadásának feltételhez kötése, nem ösztönzi majd a pedagógusokat a helyettesítések elvállalására,- nem értékeli a szakmai tapasztalatot, gyakorlatot - a finanszírozási gondokkal küzdő iskolákat hátrányosan érinti.

3. § (5)
„Az óralátogatás, konzultáció, bemutató óra, tapasztalatcsere beszámíthatóságáról a munkáltató dönt."
Ez életszerű és támogatható.
(7) A jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló képzés kiemelése vezetőképzésként való elismerésként indokolatlanul leszűkíti a vezetőképzés lehetőségeit, felfogásában az iskolák gazdasági szervezetként történő felfogását erősíti. Az igazgatónak mindemellett jól képzett pedagógusnak is kell lennie.

4. § (3) (kiegészítés)
-a kérelem elektronikusan is benyújtható.
8. § (2) (kiegészítés)
-a kérelem elektronikusan is benyújtható.
(4) „A továbbképzési jegyzékbe történő felvétel folyamatos."
A módosítás során kikerült a bekezdésből a konkrét időpont, és az érvényesség helyett folyamatos felülvizsgálat és frissítés került. Ez azt jelenti, hogy az indító engedélyt bármikor ki lehet adni.
(5) A továbbképzési jegyzékbe történő felvételt az indítási engedéllyel rendelkezőnek kérnie kell.
(8) „A továbbképzési jegyzékben fel kell tüntetni, ha a továbbképzés ismeretanyaga kötődik valamely valláshoz, világnézethez."
Ez a rendelkezés személyiségi jogokat sérthet.

8 § (4)
-„az eljárási díj meghatározott esetekben visszaigényelhető"
Ez indokolt lehet.
9. § (kiegészítés)
-további feladatokat diszponál az EDUKACIO Társadalmi Szolgáltató Kht.-nak.
(Szakmai programkövető támogató rendszert, adatbázist működtet a pályázati források naprakész nyomon követése céljából.)

10. § (3)
- a szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzések listáját a továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni,- ezzel egyetérthetünk.
(4) A négyévenkénti továbbképzés teljesítésébe beszámítható kivételek:
-a HEFOP programokban való részvétel (kompetencia alapú oktatás, esélyegyenlőség, felsőoktatás szakirányú továbbképzés).
A forráshiányos iskolák pedagógusai, ha nem pályázati pénzből, hanem saját erőből kell a pedagógusok továbbképzését megoldani, hátrányba kerülhetnek. Azok a pedagógusok, akik saját erőből tudják csak a továbbképzésüket megoldani, szintén hátrányban lesznek.
I. sz. melléklet
„a) A továbbképzési program jóváhagyásáról, az alapítási engedély kiadásáról az oktatásért felelős miniszter a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület eljárása után dönt."
A döntést a miniszterhez delegálja az előterjesztés.
Az Akkreditációs Testület javaslattevő.
II. sz. melléklet
Módosítás: „az engedély kiadására irányuló kérelmet - támogató vagy elutasító - javaslatával együtt megküldi az oktatásért felelős miniszter részére."
III. sz melléklet
Módosítás: „elutasítását kell javasolnia az oktatásért felelős miniszternek,"
IV. sz. melléklet
Módosítás: „az oktatásért felelős miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben dönt", kikerül az OH döntési jogköre.
V. sz. melléklet
Módosítás: „ Az indítási engedély kiadásáról az oktatásért felelős miniszter az OH javaslata és a szakmai elméleti és szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusok, gyakorlati képzést végző pedagógusok továbbképzése esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben dönt."
VI. sz. melléklet
A minőségbiztosítással összefüggő összegezés hiánya miatti visszavonás új elem.
Távoktatás: „a továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhető, nyelvtanilag helyes és világosan kiderül belőle a konkrét társadalmi igény, a kurzus megtervezett eredménye..."
A pedagógus, az iskola igénye is meg kell, hogy jelenjen.

A pedagógus továbbképzési rendszer vitaanyagával kapcsolatban a következő észrevételt tesszük:
„Az önképzés a pedagógus szakmai felkészültsége gyarapításának, képességei fejlesztésének személyes elhatározáson alapuló, nem szervezett formája. Módja: publikációk feldolgozása, mások tapasztalatainak megfigyelése, munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálása. A tanulságok, tapasztalatok átadásával, bemutatásával ad számot a pedagógus a fentiekről.

.....A pedagógus-továbbképzés - a jogszabály szerinti mértékben - teljesíthető harminc óránál rövidebb, a munkáltató által elfogadott képzésben való részvétellel is, amennyiben a képzés legalább az öt órát eléri.

Átgondolásra javasoljuk a pedagógus továbbképzésbe az önképzés beszámíthatóságát, valamint az előre nem tervezhető (öt óra időtartamú) továbbképzések figyelembevehetőségét, mivel így a 277/1997. (XII. 22.) Korm. Rendelet 1.§ (2), (3) bekezdésben foglaltak, mivel:
„ A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzési időszak az első év szeptember hónapjának első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre.
Kérem véleményünk szíves figyelembevételét.

 

Székesfehérvár, 2008. október 15.

 

Tisztelettel:

 

 

Mátrahalmi Tibor
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Oktatási és Kulturális Munkabizottság
elnöke

Szólj hozzá a fórumon!

MÖOSZ Online - Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége