Tamási László, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) Oktatási és Művelődési Munkabizottságának tagja, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat oktatási referense elmondta, hogy 2008. szeptemberétől oktatási intézmény közvetlenül nem fogadhat el szakképzési hozzájárulást, csak az úgynevezett TISZK-ek (Térségi Integrált Szakképző Központok).

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 93/2008. (V. 28.) számú határozatával fogadta el a Bács-Szakma Szakképzési-fejlesztési és Szervezési Non-profit Zrt. társasági szerződését, s a Zrt. 2008. szeptember 3-i alakuló közgyűlésével hivatalosan is megkezdte működését. Ezzel a jogi aktussal egy közel két esztendős munka lépett új szakaszába, amely munka célja a megyei szakképzési rendszer teljes megújítása.

Hogyan változott az utóbbi időszakban a jogszabály által meghatározott szakképzési hozzájárulás helyzete?

2008. szeptember 1-ét megelőzően - természetesen kicsit leegyszerűsítve - a szakképzési hozzájárulás befizetésére kötelezett gazdálkodó szervezetek kétféleképpen tehettek eleget az éves bruttó munkabér 1,5%-át kitevő befizetési kötelezettségüknek:

- vagy közvetlenül egy szakképző intézményt támogattak ezen összeggel, amit az intézmény kizárólag a gyakorlati képzés fejlesztésére használhatott fel.

- vagy a munkáltató ezen összeget a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészébe fizette be, aminek felhasználása és felosztása pedig központi, illetve decentralizált (regionális) pályázati úton zajlott le. A decentralizált pályázatok kiírásában és lebonyolításában fontos szerepet töltöttek be a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB).

2008. szeptemberétől ez a rendszer alapvetően megváltozott. Szakképzési hozzájárulást közvetlenül intézmény már nem fogadhat el (csak a speciális szakképző intézmények), kizárólag TISZK-ek. Természetesen még mindig megvan a cégek számára a Központi Alapba való befizetés lehetősége, de az így keletkező források felosztásának kedvezményezettjei is csak TISZK-ek lehetnek.

Maga a szakképzés intézményrendszere mára nagyon szétaprózódott, illetve a szakképzés eszközigénye nagyon megemelkedett, s vele együtt a költségigény is. Ezzel a jogszabályi változással a jogalkotó az intézményfenntartókat jogi és finanszírozási eszközökkel együttműködésre kényszeríti, amelynek jelei már korábban megmutatkoztak.

Ezt ismertük fel Bács-Kiskun megyében, amikor 2004. szeptemberében a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vezetésével létrejött szakképzési konzorcium pályázatot nyújtott be Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozására (HEFOP 3.2.2 és 4.1.1). A konzorciumban résztvevő fenntartók azt vállalták, hogy egy Központi Képzőműhelyt hoznak létre, amelybe bizonyos szakképzési modulok elsajátítására várják a diákokat a környező települések intézményeiből. Sajnos akkor a pályázatunk sikertelen volt, de az ott elkezdett munka továbbfolytatódott.

TISZK - Térségi Integrált Szakképző központ

A közoktatási és szakképzési törvény 2007. szeptemberi módosítása új típusú TISZK-ek, úgynevezett szakképzés-szervezési társulások/társaságokat létrehozását teszi lehetővé a fenntartók számára.

Ez túlmegy egy központi képzőhely létrehozásán, s arra készteti a fenntartókat és intézményeiket, hogy a szakképzést egy adott térségben közösen próbálják megszervezni. A szakképzés megszervezését látják el az újonnan létrejövő szakképzés-szervezési társulások, gazdasági társaságok.

Megyénkben ennek megfelelően 13 fenntartó, 20 intézmény és közel 13 és félezer tanuló részvételével jött létre a Bács-Szakma Szakképzési-fejlesztési és Szervezési Non-profit Zrt.

A Zrt. célja, hogy Bács-Kiskun megyében koordinálja, szervezze a szakképzéssel kapcsolatos feladatokat, elősegítse a szakképzés tartalmi és infrastrukturális megújítását.

Így közösen indultunk két nagy, a szakképzést érintő pályázaton:

1. Egyrészt a Társadalmi Megújulás Program (TÁMOP) 2.2.3, a „TISZK Rendszer továbbfejlesztése" című pályázatán, amely alapvetően a szakképzés tartalmi megújítását és humánerőforrás fejlesztését szolgálja. Ezen pályázaton belül kiemelném a modulrendszerű szakképzésre való áttérést, a pedagógusok és szakoktatók továbbképzésének közös megszervezést, valamint több olyan úgynevezett közös funkciót, mint például a tanulók nyomon követése (2008. szeptemberétől a szakképző intézmény köteles követni a végzős diák útját), a gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás, a közös minőségbiztosítási rendszer kiépítése, amelynek ellátását mi Bács-Kiskun Megyében közösen, a szakképzés-szervezési társaság keretein belül fogjuk ellátni. De hasonlóan fontos a lemorzsolódó, a szakképzés rendszeréből kimaradó vagy kihulló tanulók felzárkóztatása, a sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékkal élő fiatalokról való gondoskodás.

2. A másik nagy pályázat a Társadalmi Infrastruktura Operatív Program (TIOP) 3.1.1 „A szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának átalakítása" konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések" című pályázat, amelyben az intézmények infrastrukturális beruházásait támogatja az állam. Itt a Bács-Szakma Zrt. hosszas és kemény egyeztetések után három kiemelt szakmacsoportra vonatkozó fejlesztésre nyújtotta be pályázatát:

- A faipari szakmacsoport megyei kiemelt képzőközpontját Baján, a Jelky András Általános Művelődési Központ területén hozzuk létre

- Az építőipari szakmacsoport megyei kiemelt képzőközpontja Kiskunhalason, a BKMÖ Vári Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája, Kollégiuma Kőrösi úti telephelyén kerül kialakításra

BKMÖ Vári Szabó István Szakközépiskolája

- A gépészet szakmacsoport megyei kiemelt képzőközpontjára vonatkozó beruházás Kiskunfélegyházán, a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium területén valósul meg.

A gépészet szakmacsoport

Természetesen nem könnyű úgy együttműködni, hogy a Bács-Szakma Zrt-ben 13 fenntartó vesz részt, ezáltal nem egyszer kemény érdekellentétek merülnek fel, s a döntéseket nagyon körültekintően, lehetőleg a legtöbb érdeket figyelembe véve és érvényesítve kell meghozni.

Örömmel látom viszont, hogy a fenntartók kezdik felismerni, hogy a szakképzés szétaprózottsága megszüntetésének egyetlen reális módja a fenntartóközi együttműködés, és az iskolarendszerű szakképzési rendszer térségi-regionális összehangolása csak fenntartók közös munkája által valósulhat meg. A fejlesztési forrásokhoz történő hozzáféréshez is közös stratégiai tervezés szükséges: a forrásokhoz való hozzájutás együttműködésben sokkal sikeresebb, a közös fejlesztés egy pályázaton nagyobb valószínűséggel nyer.

Ezen utóbbi kijelentésemnek bizonyítéka az, hogy a TÁMOP pályázaton közel 340, a TIOP pályázaton pedig közel 900 millió forint támogatást nyertünk el.

Elmondhatom, hogy nagyon sokan nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy ez a TISZK megalakuljon. A mi a TISZK-ünk egy korábbi pályázati együttműködésből alakult ki, amelynek projektmenedzsere voltam, s az elmúlt két évben közel harminc alkalommal ültünk össze szakemberek, intézményvezetők és fenntartók azon gondolkodni, hogyan lehetne a szakképzés helyzetét előmozdítani - ebből a szempontból a Bács-Szakma Zrt.-t egy kicsit saját „gyermekemnek" is tekintem.

A fenti pályázatokon elért siker arra jogosít fel minket, hogy bizakodással és nagy reményekkel nézzünk a jövőbe. Nagyon nagy lehetőségeket látok az RFKB-val való együttműködésben, hiszen a Bizottság hatásköre igen megnőtt: a Bizottság dönt a régióban a szakképzést érintő legfontosabb kérdésekről, az indítható képzésekről, a beiskolázási keretszámokról (arról, hogy adott szakmában hány tanulót vehetnek fel), a hiányszakmákat érintő fejlesztésekről. Fontos, hogy ennek során a Bizottság nem intézményekkel, hanem a TISZK-ekkel áll kapcsolatban.

Természetesen megmaradt az RFKB-nak a források feletti rendelkezési jogköre is, hiszen a decentralizált alapokra ezek után is a Bizottság írja ki a pályázatokat.

MÖOSZ Online

Szólj hozzá a fórumon!

MÖOSZ Online - Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége