A Népszava mai száma interjút közölt Demszky Gáborral, Budapest főpolgármesterével Fél év alatt eldőlhet az önkormányzati reform címmel, amelyre a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) nevében Dr. Ódor Ferenc, a Szövetség elnöke reagált sajtóközleményében. A sajtóközleményt teljes terjedelmében közöljük.

Miért kell csökkenteni a megyei önkormányzatok szerepét?

A kényszerű gazdasági helyzet a kormány által folyatott felelőtlen gazdaságpolitikának köszönhető. A megyerendszer leépítése, tudatos szétverése nem világgazdasági eredmény, ezért „kényszerű gazdasági helyzetre" hivatkozva kérni számon a szándékos rombolás következményeit, s önkormányzati reform elnevezéssel végleg ellehetetleníteni az önkormányzatiságot, nem járható út.

Kompromisszumot kell kötni, de nem az egyik fél ellehetetlenítésével.

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökeként határozottan visszautasítom és ellenzem, hogy a megyei önkormányzatok hibájaként tüntessék fel a kormány elvonó, megszorító politikáját, s ezért „önkormányzati reform" néven az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a szociális ellátórendszer szétveréséhez hasonló akcióba kezdjenek a megyei önkormányzatok ellen.

Önkormányzati reform kormány módra

Egyetértek Demszky Gáborral, hogy csökkenteni kell a képviselők számát, de nem a közösségi önrendelkezés csorbításával. A lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférése kerülhet ezzel veszélybe.

Nem szabad összemosni a képviselők számát az önkormányzatok számával. Az igazság az, hogy a Magyarországéval közel azonos népességű Csehországban vagy Görögországban csaknem kétszer annyi helyhatóság működik. Az egy települési önkormányzatra jutó lakosok számarányát tekintve is csak ötödikek vagyunk Európában.

Érdemes vizsgálni a lengyel vagy brit modellt, de nem tekinthetjük mintának, hiszen a briteknél majdnem 120 ezer fő jut egy települési önkormányzatra, míg az európai átlagszám ennél jóval kevesebb.

Abban is egyetértek, hogy a párhuzamos feladatellátást fel kell számolni, de nem a középszintű választott vezetésen számon kérve a kormány tudatos politikájaként létrejött kettősséget.

Az interjúban Demszky Gábor mondja: „a mai rendszer rendkívül igazságtalan". Így igaz. Nézzünk rá néhány példát.

Ugyanarra a szociális ellátására ma egy kistérség 840 ezer forintot kap személyenként, a megyék hétszázezret.

A helyi önkormányzatok átadják az alulfinanszírozott feladataikat a megyei önkormányzatoknak, akiktől elvették bevételi forrásaikat.

Alkotmányellenes döntésekkel sújtották a megyei önkormányzatok egészségügyi intézményeit.

Öt százalékkal kevesebb pénz jut az önkormányzatoknak a személyi jövedelemadó növekményéből jövőre, ezzel 50 milliárd forinttal rövidíti meg a kormány az önkormányzatokat.

A költségvetés időről-időre felültervezi az önkormányzatok várható bevételét, amikor a helyi iparűzési adót, a pályázatoknál nyerhető pénzt, illetve az önkormányzatok saját bevételét állapítja meg.

Az önkormányzatok helyzetét súlyosbítja, hogy a kezelésükben lévő intézmények működtetése az inflációt meghaladó mértékben drágul, a normatíva összege ezt nem követi.

A megyei önkormányzatokra előreláthatólag még több feladat fog hárulni, s ezt a kormányzati politikának köszönhetően még kevesebb pénzből kell megoldani.

A Népszava tétele, miszerint a „megyerendszer leépítésébe legalább belekezdtek, de a régiós felépítés megbukott főként azok ellenállásán, akiket érintett: a közigazgatásban dolgozókon" különösen bántó, mivel az Alkotmánybíróság 2007. november 13-án hozott határozatában megállapította: a törvényhozó megsértette az Alkotmányt, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányos törvényi alapok hiányában megalkotott, a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) rendeletet 2008. június 30-i hatállyal megsemmisítette.

A MÖOSZ nevében nem fogadhatjuk el a megyei önkormányzatok tudatos tönkretételét, s önkormányzati reform néven egy jól működő és továbbfejleszthető rendszer - területi önkormányzatiság - tudatos ellehetetlenítését.