Budapest

A Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának Önkormányzati Oldala 2008. július 17-i ülésén megtárgyalta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény tervezett módosítását és azzal kapcsolatban az alábbi véleményt adja:

Általános vélemény:

A jogalkotó a Ket. módosítása által egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá kívánja tenni a közigazgatási eljárást. Ennek érdekében - több lépcsőben - csökkenteni kívánja az eljárási határidőket, az ügyfelek terheit és kötelezettségeit, és kötelezően alkalmazni rendeli az elektronikus eljárást.

Az ügyintézési határidő fokozatos csökkentésével kapcsolatban:

Alapvetően jónak tartjuk a határidők csökkentésére irányuló törekvéseket, és általában ehhez az ügyintézés jelenleg is igazodik, amennyiben arra módja és lehetősége van. Azonban jogalkotói szinten arra senki sem gondol, hogy egy ügyintézőnek mennyi ügyet kell(!!!) elintéznie adott idő alatt, ha a Ket. eljárásait kell alkalmazni és nem pl. egyablakos, azonnali eljárásban intézhető az ügy.

Normális-e az, ha egy ügyintézőre havi szinten 300-500 db ügy jut (ld. például okmányirodák)? Az ügyek számával arányosan növekszik a munkateher és nem csak az ügyintézői, hanem az adminisztratív (iktató-postázó-irattár-határidő-ügyfélelőjegyző-tájékoztató stb.) szinteken is. És miből, milyen "hatástanulmány" alapján, lehet már 2008-ban meghatározni, hogy az ügyintézési idő kétévenként 2-5 munkanappal csökkenthető? Tényszerű statisztikai adatok ott határozhatók meg, ahol adatbázissal alátámaszthatók a számadatok, pl.: központi nyilvántartásba való bejegyzések számával, okmánykiadási statisztikával, mint az okmányirodáknál. Persze itt sem minden eljárást vesz nyilvántartásba a rendszer pl.: az eljárás lefolytatásra kerül, ugyanakkor valamilyen tényállás alapján (ügyfél kérelmére) jogerőre emelkedés előtt meg is kell azt szüntetni.

Fontos, hogy az eljárási, különösen a belső eljárási határidők az ügyintézőket rászorítsák az új munkastílusra, napokban megállapított részhatáridők épüljenek be az eljárásba pl.: értesítés az eljárás megindításáról, az iratok áttétele az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez, a kérelem továbbítása a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez, az ügyfél felhívása a hiánypótlásra, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása stb. Vegye észre a hatóság, hogy az ügyben kell-e ideiglenes intézkedést tenni, kell-e soron kívüli elbírálást alkalmazni (pl. kiskorú az eljárásban, veszélyeztetés áll fenn, el kell kobozni valamit stb.)

A hatóság az érkeztetéstől a postázásig az egész ügyintézési folyamatért felelősséggel tartozik, nem csupán annak a kiadmányozásig terjedő szakaszáért. Az ügyfél nézőpontjából ugyanis teljesen mindegy, hogy melyik fázisban akadt el az ügye - az előadó fektette sokáig az ügyiratot, a vezetői kiadmányozás váratott magára, avagy a leírás és a postázás vett igénybe hosszú időt -, a végeredmény mindegyik esetben ugyanaz: a hatóság túllépte a jogszabályban megállapított ügyintézési határidőt.

A jelenlegi rendszerben nem kivitelezhető a jogi szabályozás maradéktalan betartása. A határidők munkanapokban számítása, számolása adott ügyben, abban az időben, nem okoz különösebb problémát, bár ez inkább csak jól hangzik: harminc nap helyett 22 munkanap! Ugyanakkor több idő elteltével gondot okozhat a visszaszámolás, informatikai rendszerek e számoláshoz igazítása. Ez a koncepció nem számol azzal, ha pl. helyi szinten előre nem látható okból munkaszünetet kénytelen tartani a hatóság az informatikai rendszer működésképtelensége, árvíz-belvíz, áramszünet stb. miatt. Majd természetesen erről is külön értesítést kapnak az ügyfelek, hogy a határidő miért hosszabbodott, ez így költségtakarékos és szabályos.

Álláspontunk szerint a jogalkotói elképzelések az ügyintézési határidő 15, majd 10 munkanapra való csökkentésére vonatkozóan irreálisak, a hatósági munkát nemhogy elősegítik, hanem egyenesen ellehetetlenítik. Különösképpen akkor, ha a szakhatósági állásfoglalás elkészítésére és a belföldi jogsegély teljesítésére nyitva álló határidő is bele fog számítani az ügyintézési határidőbe. A 33. §-hoz fűzött indokolás szerint ennek bevezetését az indokolja 2011. január 1-jétől, hogy kötelező lesz az elektronikus kapcsolattartás a hatóságok között. Véleményünk szerint a jogalkotó túlmisztifikálja a kötelező elektronikus kapcsolattartás ügyintézési határidőre gyakorolt hatását. Üdvözlendő elképzelés, hogy a hatóság és a szakhatóság elektronikus formában érintkezik, ezzel megtakarítható a postázásra fordított idő, azonban ettől még a szakhatósági állásfoglalás elkészítése (dokumentumok átvizsgálása, helyszíni szemle elvégzése, stb.) ugyanannyi időt fog igénybe venni. E szabály bevezetése indokolatlan hátránnyal sújtaná az eljáró hatóságot, hiszen a határidő túllépése már előre „borítékolható", és ehhez a tervezet súlyos következményeket: fegyelmi felelősségre vonást és illeték-visszafizetési kötelezettséget fűz, ezen túlmenően pedig a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése is gyakrabban felmerül.

Budapest, 2008. szeptember 18.

Tisztelettel:

Ket. módosítására tett hét önkormányzati szövetségi javaslatot itt letöltheted!

Szólj hozzá a fórumon!

MÖOSZ Online - Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége