Péntek,
Judit
Franciaországban is vita tárgya az önkormányzati rendszer
2010. márc. 10., szerda, 10.32.03 CET
A magyar önkormányzati szövetségek elnökei Franciaországba látogattak a Francia-Magyar Kezdeményezések Társasága szervezésében. Cikksorozatunk első részében a Denis Brunet-vel, Franciaország Vienne megyéjének alelnökével folytatott megbeszélést közöljük.
Franciaország és Magyarország abban is hasonlít, hogy mindkét helyen komoly viták tárgya az önkormányzati rendszer reformja. 1789-ben alakult ki a francia települések és megyék jelenlegi formációja, az 1980-as évek decentralizációs átalakításának következtében jöttek létre a régiók, és a regionális dekoncentrált állami szervek, prefektúrák. A mostani átszervezés célja a közigazgatási szintek (állam, régió, megye, település) közötti feladatok és hatáskörök tisztázása. Közbülső feladatellátó szintként különféle településtársulások is létrejöttek. A köztudatban az van, hogy a jelenlegi 36.682 település túl sok (kb. 64 milliós lakosság 547 ezer km2-en), ezért a feladatokat a társulások növekvő hatáskörrel önállóan látják el. A társulások is többfélék: kisebb települések egymás között, városok a közelükben lévő falvakkal, agglomerációs társulások a legnagyobb városok környékén.
Franciaországban a helyi képviselőket listán választják, a polgármesteri tisztséget az így választott képviselők egyike képviselő társai döntése alapján nyeri el. A testület jelöli ki maga közül azt a személyt is, aki a társulásban a települést képviseli.
A megyéket kantonokra osztva kétfordulós rendszerben választják a kantonok egyéni körzetek szerinti képviselőit, belőlük áll föl a megyei közgyűlés. A regionális tanács tagjai csak listán választhatók. (A 10% alatti listák az első fordulóból kiesnek, de a legalább 5 %-ot elérők közös listát állíthatnak.) A régió elnökét itt is a képviselők választják. A településeken a képviselő testület legalább 9 tagú, megyék esetében a közgyűlés 30-60 tagú. A 3500 lakos alatti településeken un. nyílt lista állítása lehetséges, azaz a szavazáskor módosítható a névsor a jelölt nevének lehúzásával, más személy nevének feltüntetésével. A mostani reformot a köztársaság elnöke kezdeményezte, melynek egyik javaslata szerint a nyílt lista lehetősége csak az ezer fő alatti településeken legyen meg. A közgondolkodás során a szintek csökkentése az egyik cél, és a megyék megszüntetése is felmerült, de a nemzeti hagyományok miatt ez túl erős elvárásnak tűnik. Felvetődik még a régiók számának csökkentése is. (A hagyomány alátámasztására jó példa, hogy az autók rendszámának utolsó két jegye a 96 megye kódját jelenti.) A legutóbb kiadott rendszámtáblák ezt ugyan már nem tartalmazzák, de megtartották az autós számára annak lehetőségét, hogy megjelölje azt a megyét, amihez leginkább kötődik, és ennek a kódszámnak a feltüntetését kérheti az új rendszámtáblán.
Kistelepüléseknél itt is gond a sok feladat és a szűkös források. Kiegyenlítő szerepe az eltérő adottságú települések forrásait illetően a megyéknek van. A megyének van saját bevételi forrása is, ez azonban egyre csökken. Költségvetésük több mint felét adja a gyermekvédelem, az idősek gondozása, fogyatékosok ellátása, és az un. társadalmi beilleszkedés feladatainak ellátása.
A polgármesteri megbízatás alapvetően titulus és nem foglalkozás, csak kb. 20-25.000 lakostól főállású a polgármester.
A Reform főbb területei:
1. Helyi források
2. Hatáskörök tisztázása
3. Földrajzi-területi átszervezés (megyék-régiók)
4. Választási rendszer
A települési képviselők aggódnak a jövő miatt (még az elnök pártjához tartozók is). Az egyik korábbi miniszterelnök Raffarin szerint előbb a hatáskörök, majd a finanszírozás kérdésében kellett volna dönteni és azt tálalni az önkormányzatoknak.
Vienne megye bevételeinek 50 %-át az állami támogatás, másik felét a helyi adók adják. Ez utóbbi tételnek 50 %-a származott eddig a vállalkozók iparűzési adójából, ezen felül a magánszemélyekre és az ingatlanokra (telkek) is vetnek ki adót. A polgár a különféle önkormányzati szintekre vetítve a kiküldött adóíven láthatja, hogy mennyi adót fizet a településnek, a társulásnak, a megyének és a régiónak.
Az állam a múlt év végén megszüntette a helyi iparűzési adót. A változás most arról szól, hogy az új, szintén a vállakozások által fizetett helyi adó, azaz a ",,területi gazdasági hozzájárulás" (contribution économique territoriale (CET)) mértékét is ezután az állam határozná meg. Ezeket az adókat azután be is szedné és gondoskodna az önkormányzati szinteknek való visszaosztásáról. Ennek következtében viszont a legnagyobb helyi iparűzési adó fizetővé maga az Állam válik, hiszen a kivetett adót megelőlegezi az önkormányzatoknak, annak ellenére, hogy a vállalkozók sokan ezt nem fizetik be.
A közfeladatok finanszírozásának megváltoztatása mellett nem tisztázott a feladatok-hatáskörök átrendezése sem. Lehetőségként merül fel, hogy az önkormányzati társulás kimondhatja, hogy tagjai egyetlen önkormányzattá alakulnak (összeolvadás).
A "legnagyobb falat" a megyei-regionális szint egységesítése, számuk csökkentése. A mostani képviselők száma megfeleződne (2-3 kanton volna egy egyéni választó körzet, a képviselői helyek 80 %-a volna egyéni, 20% listás).
Új települési státusz, a metropolisz bevezetését tervezik, amit a 450.000 lakos fölötti hét nagyváros kapna megteremtvén a lehetőségét annak, hogy megyei, sőt régiós hatáskörökkel is rendelkezzenek. Párizs státusza ezen kívül áll.
Összeállította: Szabó Gellért (elnök, Magyar Faluszövetség)
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége - www.moosz.com
-ba-
Franciaországban a helyi képviselőket listán választják, a polgármesteri tisztséget az így választott képviselők egyike képviselő társai döntése alapján nyeri el. A testület jelöli ki maga közül azt a személyt is, aki a társulásban a települést képviseli.
Franciaország Vienne megyéje
Dr. Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke
A polgármesteri megbízatás alapvetően titulus és nem foglalkozás, csak kb. 20-25.000 lakostól főállású a polgármester.
A Reform főbb területei:
1. Helyi források
2. Hatáskörök tisztázása
3. Földrajzi-területi átszervezés (megyék-régiók)
4. Választási rendszer
A települési képviselők aggódnak a jövő miatt (még az elnök pártjához tartozók is). Az egyik korábbi miniszterelnök Raffarin szerint előbb a hatáskörök, majd a finanszírozás kérdésében kellett volna dönteni és azt tálalni az önkormányzatoknak.
Vienne megye bevételeinek 50 %-át az állami támogatás, másik felét a helyi adók adják. Ez utóbbi tételnek 50 %-a származott eddig a vállalkozók iparűzési adójából, ezen felül a magánszemélyekre és az ingatlanokra (telkek) is vetnek ki adót. A polgár a különféle önkormányzati szintekre vetítve a kiküldött adóíven láthatja, hogy mennyi adót fizet a településnek, a társulásnak, a megyének és a régiónak.
Dr. Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke
A közfeladatok finanszírozásának megváltoztatása mellett nem tisztázott a feladatok-hatáskörök átrendezése sem. Lehetőségként merül fel, hogy az önkormányzati társulás kimondhatja, hogy tagjai egyetlen önkormányzattá alakulnak (összeolvadás).
A "legnagyobb falat" a megyei-regionális szint egységesítése, számuk csökkentése. A mostani képviselők száma megfeleződne (2-3 kanton volna egy egyéni választó körzet, a képviselői helyek 80 %-a volna egyéni, 20% listás).
Új települési státusz, a metropolisz bevezetését tervezik, amit a 450.000 lakos fölötti hét nagyváros kapna megteremtvén a lehetőségét annak, hogy megyei, sőt régiós hatáskörökkel is rendelkezzenek. Párizs státusza ezen kívül áll.
Összeállította: Szabó Gellért (elnök, Magyar Faluszövetség)
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége - www.moosz.com
-ba-
További hírek:
Információ:
MÖOSZ képgaléria
Megyeházák
1. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat épülete2. B&eacu...
Legfrissebb híreink
Kapcsolatfelvétel | Adatvédelemi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001- 2010. - www.mconet.hu - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.biz
MCOnet 2001- 2010. - www.mconet.hu - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.biz