Interjú Dr. Ódor Ferenccel, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnökével, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének [MÖOSZ] elnökével az önkormányzatok szerepéről, az önkormányzatiság jövőjéről, feladatokról, tennivalókról, kormányzati politikáról. Borsod-Abaúj-Zemplénből nézve, de a megyei önkormányzatokat tömörítő szövetség elnökeként.

-Mostanában kormányzati politikusok újra felvetették, hogy csökkenteni kellene a megyei önkormányzatok szerepét, s mindezt igyekeznek a gazdasági válsággal is indokolni. Mit gondol erről a megyei közgyűlés és a megyei önkormányzatokat tömörítő szövetség elnökeként?

-Ódor Ferenc: A kényszerű gazdasági helyzet a kormány által folyatott felelőtlen gazdaságpolitikának is köszönhető. Nem tudták legalább részben megvédeni az országot a külső hatásoktól, miközben ez a környező országoknak többé-kevésbé sikerült. A megyerendszer leépítése, tudatos szétverése azonban nem világgazdasági eredmény vagy esemény következménye, ezért kényszerű gazdasági helyzetre hivatkozva kérni számon a szándékos rombolás következményeit, s ellehetetleníteni az önkormányzatiságot, nem járható út. Kompromisszumot kell kötni, de nem az egyik fél ellehetetlenítésével. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága nevében is határozottan visszautasítom és ellenzem, hogy a megyei önkormányzatok hibájaként tüntessék fel a kormány elvonó, megszorító politikáját, s ezért valami önkormányzati reform névbe bújtatott, az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a szociális ellátórendszereink szétveréséhez hasonló akcióba kezdjenek.

-Valami reformra azért mégiscsak szükség van, hiszen az önkormányzatok hiánya vagy a gazdaság számai nem azt mutatják, hogy ez az állapot sokáig fenntartható.

-Ódor Ferenc: A jelenlegi helyzet tényleg azt mutatja, hogy nem. De ne felejtsük el, hogy pár évvel ezelőtt még szó sem volt erről. Nemrég Demszky Gábor nyilatkozott az egyik országos napilapban „önkormányzati reformról". Az interjúban említi, hogy csökkenteni kell a képviselők számát. Ezen a ponton egyetértek Demszky Gáborral, de fontosnak tartom, hogy mindezt nem a közösségi önrendelkezés csorbításával. Szerintem két dolgot összekever a közgondolkodás, amire a politika szereplői is rájátszanak. A képviselők számának csökkentése jogos, ehhez meg kell állapodni, mi az a létszám, amely még garantálja egy, például megyei lakosság megfelelő színvonalú képviseletét. De a lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférése nem kerülhet veszélybe azzal, hogy a képviselők számát igyekeznek összemosni az önkormányzatok számával. Az igazság az, hogy a Magyarországéval közel azonos népességű Csehországban vagy Görögországban csaknem kétszer annyi helyhatóság működik. Az egy települési önkormányzatra jutó lakosok számarányát tekintve is csak ötödikek vagyunk Európában.

-Ha már Európát említni, Magyarországon mintha zavar volna a régió és a megye fogalma körül is.

-Ódor Ferenc: Az EU hallgatólagosan azt tekinti legitim középszintű vezetésnek, amelyet a választópolgárok választanak, vagyis a választott középszintű vezetést. Ez esetben pedig csak elnevezésbeli a különbség. Vagyis amikor az unió régiót emleget, akkor gondoljunk a megyére.

-Sokan azt mondják, a megyék párhuzamos feladatellátást valósítanak meg. Vagyis ugyanazt a feladatot elvégzi például a megye és a régió is. Ebből lát-e kiutat?

-Ódor Ferenc: Valóban, a párhuzamos feladatellátást fel kell számolni, de nem a középszintű, választott vezetésen számon kérve a kormány tudatos politikájaként létrejött kettősséget. A mai rendszer rendkívül igazságtalan, s ebben az igazságtalanságban benne van a párhuzamosság is, de más értelemben, mint ahogy azt a kormányzati politika sugallja. Erre most néhány példát szeretnék elmondani. Magyarországon ma ugyanarra a szociális ellátására egy kistérség 840 ezer forintot kap személyenként, a megyék hétszázezret. Másik. Ha a helyi önkormányzatok átadják az alulfinanszírozott feladataikat a megyei önkormányzatoknak, akiktől még elvették a bevételi forrásaikat is, a megyéknek akkor is törvényi kötelességük ellátni a nekik átadott újabb feladatokat, akkor is, ha az tovább növeli a hiányt. Az elmúlt években alkotmányellenes döntésekkel is sújtották a megyei önkormányzatok intézményeit, a régiós kialakítás javára.

A megyei önkormányzatokra előreláthatólag még több feladat fog hárulni, s ezt a kormányzati politikának köszönhetően még kevesebb pénzből kell megoldani. De valahogy meg kell oldani, hiszen az emberek közül egyre többen járnak a Megyei Kórházba, még mindig tanulnak a fiatalok középiskoláinkba, s még mindig mi adjuk a megyének a szociális ellátást, a gyermekvédelemtől az időseken át a fogyatékkal élők segítését, s ezt a feladatunkat el kell végezni.

-Milyen ára van ennek?

Ódor Ferenc: Olyan, amilyet a kormány kér. A költségvetés sokadik módosítása kevés jót sejtet. De ezzel együtt kell megoldani a feladatokat. Nem a megyei önkormányzatok szerepét kell csökkenteni, hanem a feladatellátás finanszírozását növelni. Hiszen ez egy idő után nem egy önkormányzat problémája, hanem a megyék lakosságának a problémájává válik. Vannak javaslataink, amellyel részben lehetne a problémákat orvosolni, de ehhez kompromisszumot kell kötnie a kormányzatnak is, s nem azért tenni, hogy ellehetetlenítsék az önkormányzatokat, hiszen azzal az ország működőképessége is veszélybe kerülhet.