Ünnepi köszöntőjében Szobota Lajos polgármester felidézte Rudabánya gazdag történelmi múltját. A Kassán 1487-ben megalakult hét felsőmagyarországi bányaváros szövetségének egyik tagja volt, és olyan jelentős kiváltságokat birtokolt, mint egyetlen másik település sem a történelmi Borsod vármegyében.

A lakosság régi vágyának adott hangot akkor, amikor kezdeményezte a várossá nyilvánítást. A képviselő-testület évek óta tudatosan törekedett arra, hogy ezt a célt elérje és az előkészítő munka július 1-én meghozta eredményét. Olyan elvárásoknak kell megfelelni, amelyek lehetővé teszik a területi, közigazgatási feladatok színvonalas, hiánytalan ellátását, ezen ellátás állandó fejlesztését.

Dr. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: a városi lét által kijelölt úton való haladás folytatás és egyben valami új kezdete. Olyan többlet, amely magának a városok kialakulásának egyfajta történelmi gyökerének is tekinthető. Nem más ez, mint a polgári demokrácia, a civil létforma védelme és fejlődésének elősegítése, a közös ügyért való munkálkodás gyümölcse, a nehézségek leküzdése. Ez a küzdelem ott van Rudabánya minden egyes utcájában, ott van napjaink bányászfalvaiban. Ezzel együtt ott van a felemelkedés példája is! Rudabánya címerképe is az önkormányzat régi voltára, folyamatosságára emlékeztet. Egyúttal a település kezdeteit, a bányavárosi múltat is kifejezi. Folyamatosság és hagyomány. Megújulás és megőrzés. Ezt kell tovább folytatni. A közgyűlés elnöke hozzátette: ha egy települést a mi korunkban várossá nyilvánítanak, az rangot ad és feladatokkal, kötelezettségekkel jár.

Mangasi Sihombing, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete, aki az eseményre Rudabányára látogatott reményét fejezte ki, hogy a barátság együttműködésben fog gyümölcsözni és a két ország talál közös pontokat a bányászkodás területén.