Szeptember 5-ére a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szociális Kerekasztal összehívását kezdeményezte a megyei kistérségek, 500 fő alatti települések képviselői, szociális és oktatási szakemberek, valamint települési polgármesterek részvételével.

A Szociális Kerekasztal összehívását a megyében hatványozottan jelentkező szociális problémák indokolták. Az összejövetel keretét a közös gondolkodás és megoldáskeresés adta.
Az összehívás kezdeményezője és az esemény levezető elnöke Dr. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Elnöke, országgyűlési képviselő volt. A minisztérium álláspontját Dr. Mészáros Miklós, a tárca szakállamtitkára ismertetette.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a probléma megoldása komplex kezelési módot, hosszabb párbeszédet igényel, s ezért külön üdvözölte a megyei kezdeményezést. Álláspontja lefedte az Út a munkához kormányzati projekt elemeit, de rámutatott arra, hogy ezek a megbeszélések lehetnek a zálogai annak, hogy létrejöjjön a párbeszéd az alulról jövő kezdeményezések és a szaktárca között.
Az egy asztalhoz ültetett szakemberek, politikusok ez után elmondták álláspontjukat, javaslataikat.

A Szociális Kerekasztal résztvevői abban egyetértettek, hogy érdemes konkrétan megvizsgálni az elhangzott javaslatokat, hogy csak egyenes beszéddel, a problémákat kimondva lehet megoldani a most kialakult helyzetet. Konszenzus született abban is, hogy munkavégzés nélkül ne lehessen pénzt keresni, s hogy a társadalom tűrő- és eltartó képessége már határán jár.
Konkrét javaslatok hangzottak el gyermektámogatások, családpolitika, segély és közmunka, munkahelyteremtés, közbiztonság és magántulajdon védelme kérdéskörökben, valamint oktatáspolitika területén is.
A résztvevők közül többen kitértek arra, hogy 3 gyermekig járjon csak támogatás, utána adójóváírást kell érvényesíteni. Elhangzott a közmunka programmal kapcsolatban, hogy megfelelő szakapparátus kell ennek megvalósításához, ehhez forrásokat kell hozzárendelni. Fontos a közbiztonság, a törvényi háttér erősítése, a polgárőrségek kedvező helyzetbe juttatása - például adókedvezménnyel. Többen a nemrég behozott óvodába járatási „fejkvóta" eltörlését vetették fel.
Monok polgármestere, Szepessy Zsolt kiemelte: a segély rendszerének átalakítására van szükség, aki munkaképes, kapjon szociális munkabért.
Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy a szülő vigye iskolába a gyermekét, de ezt csak a lakóhelyéhez közeli intézménybe tudja megtenni. Ezért kiemelten fontos, hogy az iskolákat ne zárják be, amely álláspont a polgármesterek részéről is többször elhangzott.
Koncz Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés alelnöke egy Szociális Hatóság létrehozását javasolta, amely politika-független ellenőrző szervezet lenne, megfelelő jogosítványokkal, s feladata volna többek közt annak ellenőrzése, hogy a tanköteles gyerekek ténylegesen járnak-e iskolába.

Dr. Ódor Ferenc, a Szociális Kerekasztal ülésének végén összegzésében kifejtette: azonnali beavatkozásra és folyamatos egyeztetésre van szükség. A mostani rendszer nem jó, mert lényegében nem ösztönöz semmire. Az egyik legnagyobb probléma, amire a résztvevők mindegyike utalt, az pedig az oktatás problémája is.
A tanító lámpás, s ezeket a lámpásokat megszüntették a kistelepüléseken, mutatott ár a probléma egyik pontjára Ódor Ferenc.
Le kell szűkíteni az értelmetlenül elköltött pénzeket, figyelemmel kell lenni és megoldást találni arra a problémára, hogy a családtámogatás ténylegesen nem a családot támogatja, hanem sok esetben a család egyes tagja más célra használják föl. Ahogy többen fogalmaztak, a családi támogatásból nem tankönyv lesz, hanem bedobják a játékgépbe.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a Szociális Kerekasztal ülésének megszervezésével kíván hozzájárulni a hatékony és mindenki számára elfogadható eredményt hozó munkához, valamint önkormányzati szinten szeretné kialakítani és képviselni álláspontját, képviselve ezzel a településeket és kistérségeket is. Ehhez kapcsolódóan a résztvevők megegyeztek a novemberi folytatásban, ahol vizsgálni lehet a törvényhozói munka szociális aspektusait is.